CIKK · DYNAMICS 365 CRM · BEVEZETÉS

Követelményfelmérés CRM-bevezetésnél: jól hallgatni, jól kérdezni

Röviden: a CRM-bevezetés sikere ritkán a technikán múlik, sokkal inkább azon, hogy jól értettük-e, mire van szüksége a cégnek. A kért funkció nem azonos az igénnyel: az „exportálható lista” mögött gyakran egy hiányzó riport, a „legyen ugyanolyan, mint most” mögött pedig a változástól való jogos aggodalom áll. A jó felmérés a szabványos folyamatból indul (fit-to-standard), figyelmesen hallgat, célzottan kérdez, és a döntéseket röviden, a válasszal kezdve foglalja össze.

Miért a követelményfelmérésen múlik egy CRM-projekt?

A CRM a cég napi munkáját érinti: az értékesítők, az ügyfélszolgálat és a vezetés is benne dolgozik. Ha a felmérés félreérti a folyamatot, a hiba a fejlesztésben, a tesztben és a bevezetésben is továbböröklődik, és minél később derül ki, annál drágább javítani. A tipikus félreértések:

  • Megoldást kapunk igény helyett: „kell egy gomb, ami Excelbe exportál” — a valódi igény egy vezetői kimutatás, amely a Dynamics 365-ben riportként vagy irányítópultként jobban működik.
  • A régi rendszer másolatát kérik: a megszokott lépéseket, nem az eredményt. Így a régi kerülőutak is átköltöznek az új rendszerbe.
  • Hiányzik a kivétel: a folyamat 90%-át mindenki el tudja mondani, a maradék 10% (visszavont megrendelés, partner közvetítő, devizás ajánlat) csak célzott kérdésre derül ki.
  • Nem a felhasználó beszél: a vezető leírja, hogyan kellene működnie, a napi munkát végzők pedig másképp csinálják.

Fit-to-standard: a szabványos folyamatból indulunk

A Microsoft Dynamics 365-bevezetési útmutatója (Success by Design) azt javasolja, hogy a felmérés ne üres lappal induljon, hanem a rendszer szabványos folyamataiból: a workshopokon előbb megmutatjuk, hogyan oldja meg a Dynamics 365 az adott üzleti folyamatot, és csak utána keressük az eltéréseket (fit-gap elemzés). Minden követelménynél rögzítjük, hogy a szabvány lefedi-e (fit) vagy fejlesztés kell (gap), mekkora a prioritása és a bonyolultsága.

Ennek két előnye van: kevesebb lesz az egyedi fejlesztés, amelyet aztán minden félévenkénti frissítésnél tesztelni kell, és a felhasználók a workshopon már a valódi rendszert látják, nem egy elképzelt képernyőt.

Aktív hallgatás: előbb érteni, aztán megoldani

Az aktív hallgatás fogalmát Carl Rogers és Richard Farson írta le 1957-ben: a hallgató a teljes jelentésre figyel, a tartalomra és a mögötte lévő érzésre is, és ezt visszajelzi. Egy felmérő workshopon ez néhány egyszerű szokást jelent:

Visszatükrözéssaját szavainkkal megismételjük, amit hallottunk: „Ha jól értem, az ajánlatot jelenleg kétszer kell rögzíteni, egyszer a CRM-ben, egyszer a számlázóban.”
Összefoglalásminden témakör végén két-három mondatban, amit a résztvevők megerősítenek vagy kijavítanak.
Csenda kérdés után kivárjuk a választ; a kiegészítés gyakran a második mondatban jön.
Megoldás későbba workshopon nem tervezünk képernyőt; amíg a probléma nem világos, a megoldásjavaslat csak leszűkíti a beszélgetést.

A négy oldalú üzenet: mit mond és mit kér a felhasználó?

Friedemann Schulz von Thun kommunikációs négyzete (vagy „négy fül” modellje) szerint minden üzenetnek négy oldala van: tárgyi tartalom, önkifejezés, kapcsolati jelzés és felhívás. A felmérésben ez azért hasznos, mert a követelmény gyakran nem a tárgyi tartalomban van. Saját példánk: egy értékesítési vezető azt mondja, „A régi rendszerben ez egy kattintás volt.”

OldalMit hallunk ki belőle?Mit kérdezünk vissza?
Tárgyi tartaloma régi rendszerben a lista egy lépésben exportálható voltMelyik listát exportálják, milyen gyakran, és mi történik vele utána?
Önkifejezésaggódik, hogy a csapata lassabb leszMi az a művelet, amelyiknél a gyorsaság a legtöbbet számít?
Kapcsolatúgy érzi, a projekt nem kérdezte meg a csapatátKit vonjunk be a következő workshopba az értékesítőkből?
Felhívásne legyen rosszabb, mint mostMi legyen az elfogadási feltétel: hány lépésben, mennyi idő alatt?

Ha csak a tárgyi tartalmat halljuk meg, egy exportgombot fejlesztünk. Ha mind a négyet, kiderül a valódi igény, bevonjuk a felhasználókat, és mérhető elfogadási feltételt kapunk.

Milyen kérdésekkel érdemes felmérni egy CRM-folyamatot?

A nyitott kérdés („Hogyan…?”, „Mi történik, ha…?”) feltár, a zárt kérdés („Mindig…?”, „Ki hagyja jóvá?”) pontosít. A „miért” helyett jobban működik a „mire használják”, mert nem kér igazolást. Egy CRM-folyamathoz bevált kérdéssor:

  • Ki indítja a folyamatot, és mi a kiváltó esemény (ajánlatkérés, beérkező e-mail, webes űrlap)?
  • Milyen adatból dolgozik, és honnan jön az adat (ERP, Excel, másik rendszer)?
  • Ki hagy jóvá, milyen értékhatár vagy feltétel mellett?
  • Mi a kivétel: visszavonás, módosítás, partneren át érkező ügyfél, más pénznem vagy nyelv?
  • Mi az eredmény, és ki használja tovább (számlázás, kimutatás, ügyfélszolgálat)?
  • Miből tudjuk, hogy jól működik: melyik mérőszám javul, és mennyi idő alatt?

Kis- és középvállalatnál ugyanez rövidebben is működik; a bevezetés lépéseiről a CRM rendszer KKV-knak cikkben írtunk.

Minto-piramis: a felmérés összefoglalója a válasszal kezdődjön

Barbara Minto piramiselve szerint az írásos anyag a fő üzenettel kezdődik, alatta csoportosítva jönnek az alátámasztó érvek, és csak azok alatt a részletek. A bevezetéshez gyakran a helyzet – komplikáció – kérdés (SCQ) hármas vezet. A vezetőségnek szóló felmérési összefoglalóban ez így néz ki:

  • Javaslat: az értékesítési folyamatot a Dynamics 365 Sales szabványos lehetőség- és ajánlatkezelésével vezetjük be; három kiegészítő fejlesztés kell.
  • Miért: a felmért folyamat 80%-át a szabvány lefedi; a három eltérés a devizás árazás, a partnercsatorna és a számlázó-integráció.
  • Mit kérünk döntésre: a partnercsatorna az első ütemben menjen-e, vagy a második ütemben.
  • Részletek: a követelménylista, a fit-gap táblázat és a folyamatábrák a mellékletben.
A fenti számok szemléltető példák a szerkezethez, nem egy konkrét projekt adatai.

A követelményből teszteset lesz

Egy követelmény akkor jó, ha ellenőrizhető. Ezért minden követelményhez elfogadási feltételt írunk („a lehetőségből három kattintással ajánlat készül, a tételek és az árlista átkerülnek”), és ebből lesz a teszteset. Így a felmérés, a fejlesztés és a teszt ugyanarra a mondatra hivatkozik, és a regressziós tesztkészlet később is azt védi, ami az üzletnek fontos. A tesztelés oldaláról: tesztautomatizálás és tesztelés.

Hogyan dolgozunk?

A felmérést a szabványos Dynamics 365-folyamatokból indítjuk, workshopokon, a folyamatgazdákkal és a napi felhasználókkal együtt, magyarul, angolul vagy németül. Az eredmény egy rövid, döntésre kész összefoglaló, a fit-gap lista és az elfogadási feltételek. DACH-régióbeli ügyfeleknek uniós nearshore partnerként dolgozunk.

Részletek: Microsoft Dynamics 365 tanácsadás.

Gyakori kérdések

Mennyi ideig tart egy CRM-követelményfelmérés?

A terjedelemtől függ: hány üzleti folyamat, hány felhasználói csoport és hány integráció van. Egy jól körülhatárolt értékesítési folyamatnál néhány workshop elég; több részleg és integráció esetén ütemezett felmérési szakasz kell. A pontos tervet az első egyeztetés után adjuk meg.

Mi a fit-gap elemzés?

Annak rögzítése követelményenként, hogy a Dynamics 365 szabványos funkciója lefedi-e (fit), vagy fejlesztés, bővítmény vagy folyamatváltozás kell hozzá (gap). A Microsoft bevezetési útmutatója a szabványos folyamat bemutatása (fit-to-standard) utánra javasolja.

Ki vegyen részt a felmérő workshopon?

A folyamatgazda, aki dönteni tud, és legalább egy-két felhasználó, aki a napi munkát végzi. Integrációnál a kapcsolódó rendszer gazdája is. A vezetői szint az összefoglalónál és a döntéseknél kapcsolódik be.

Mi a különbség a követelmény és a megoldás között?

A követelmény azt írja le, mit kell elérni („a vezetés hetente lássa a nyitott ajánlatok értékét”), a megoldás azt, hogyan („irányítópult a Dynamics 365-ben”). Ha a felmérés megoldást rögzít követelmény helyett, elveszik a lehetőség a szabványos, olcsóbb megoldásra.

Beszéljünk a projektjéről.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és néhány napon belül jelentkezünk Önnél!

Kapcsolatfelvétel

Süti-beállítások

Választhat, mihez járul hozzá. A döntését 6 hónapig megjegyezzük, és a lábléc „Süti-beállítások” linkjével bármikor módosíthatja.

Adatkezelési tájékoztató